Ipari alkalmazás

Számos kutatás alapján (Schubert et al, 2002, De Simone et al., 2015) a talajgáz radon tartalmának mérése alkalmas az NAPL típusú (vízben nem oldható folyékony pl.: benzin, olajok, stb.) szénhidrogén alapú szennyeződések kimutatására.

A radon gáz jól oldódik a szénhidrogén alapú szennyeződésben, ezáltal a szennyezett terület felett negatív anomália látható. Mivel a mért értékeket jelentősen módosíthatják lokális tényezők, ezért az értelmezéshez térbeli trend analízist érdemes alkalmazni.

A radon gáz mérésével gyorsan, a fúrási munkálatok előtt, lehatárolható egy szennyező csóva vagy gócpont. Fúrási adatokkal kiegészülve a pontos lehatárolást segíti.

Olcsó és gyors módszer a szénhidrogén szennyeződések lehatárolására, környezetvédelmi állapotvizsgálatok és-, tényfeltárások során.

A szénhidrogén szennyeződések lehatárolásához többféle kiegészítő módszert lehet alkalmazni, pontosítva a talajgáz mérések eredményeit:

- Permebilitás mérése a talajban

- Felszín alatti víz radon tartalmának mérése

- Laboratóriumi vizsgálatok, korrelációs kapcsolatok megállapítása

A talajgázban mért radon koncentrációt évtizedek óta kutatják, mint szénhidrogén indikátort (Saunders et al., 1993).

A kutatási eredmények alapján a szénhidrogén telepek felett negatív-, míg a szénhidrogén telepek szélein pozitív anomália alakul ki. A telepek feletti közeg A különböző típusú szénhidrogén telepek, jellegzetes anomális hatást vált ki.

A radon mérések értékelésekor fontos figyelembe venni egyéb, talajtani, geológiai tényezőket is, mivel az anomáliák kialakulása nem csak szénhidrogén jelenlétére utalhat. Az adatok értelmezéséhez többféle matematikai modellt kell felállítani, amelyek jellemzésével megállapítható a szénhidrogén által okozott anomália és elkülöníthetők az egyéb hatótényezők.

A radon mérések eredményei összevethetők a szeizmikus analízisek eredményeivel is, de olyan területen is olcsón és gyorsan alkalmazható, ahol nem áll megfelelő mennyiségű vagy minőségű szénhidrogén-földtani információ rendelkezésre.